Próbálok jól nevelt anyaként viselkedni. Csak akkor beszélek, ha kérdeznek – Interjú a Nők Lapja Cafén
Molnár T. Eszter tavaly megjelent regénye, a Stand Up! ifjúsági irodalom ugyan, de lélektanilag abszolút elgondolkodtató felnőtt fejjel is: hogyan éli meg egy kamaszlány a családot, a kortárs közösséget, a kapcsolatokat anya nélkül? Ezt és még sok más, a szülő-gyerek viszonnyal kapcsolatos kérdést boncolgattunk a két lányt és egy fiút nevelő írónővel, Molnár T. Eszterrel.
Szalma Erika kérdezett:
Mi a leghasznosabb tanács, amit egy kamaszlány anyjának adnál?
A kamaszkor olyan, mint a bárányhimlő: minél többet vakargatjuk a viszkető pontokat, annál nagyobb az esélye, hogy hegek maradnak a nyomukban. Szerencsére nekem a nagyobbik lányom idejekorán megadta az alaphangot: Mama, te biztosan mindent szuperül csináltál ekkora korodban, de engem ez tökre nem érdekel. A kamaszoknak az a feladatuk, hogy kitalálják magukban és maguk körül a világot. Nem mondhatjuk meg nekik, hogy miről mit gondoljanak, de ha kérdéssel fordulnak hozzánk, azt érdemes komolyan venni, és a lehető legpontosabban megválaszolni.